a hetedik

2008 július 16. | Szerző: Hopura |

 a minap azon morfondíroztam magamban, mi is az a FÉLNI? szó? kinek mit jelent? félni egy állattól, egy póktól, egy vizsgától, hogy sikeres lesz-e?félni, hogy hazaérnek e mai is a gyerekek vagy a férjem? félni attól, hogy nem jön-e belém egy száguldozó kamion fékezés nélkül vagy hogy leesem az Eiffel-toronyból? ezek tényleg félelmek?mert ezek valahogy jönnek, a gondolatok, de el is múlnak, mert a pók továbbmászik, vagy lecsaptuk, a vizsga sikerült, vagy ha nem, lehet pótvizsgázni, a gyerekek, férjek hazaértek (!), nem jött velem szembe egy kamion és nem estem ki a toronyból, mert tettem érte, hogy például ne essek ki. megkapaszkodtam a korlátba, a gyerekek betartották a közlekedési szabályokat, a kamionos normálisan vezetett…..de mi van, ha a félelem jön, van és marad?állandósul. nem egy átmeneti állapot, tartósan itt van. és nem esik le az az átkozott kő a szívemről és semmi nem hoz megnyugvást. semmi.még akkor sem, ha rendre hazaérek.mert félek elindulni, félek úton lenni és félek megérkezni.és nincsen “túl vagyunk rajta”.szívszorongató, folytogató félelem. egyébként azt hallottam, hogy a pánikbetegek nagyobb arányszámban lesznek szív-panaszosak. sokszor szúr nekem is a szívem. amellett, hogy fáj.

kedves olvasó…te belegondoltál már abba, mi is a félelem? mire jó, és minek van? én sokat gondolok erre. túl sokat.de még mindig úton vagyok….